A nyirokrendszer három fő funkciója:
Az első, hogy speciális fehérvérsejteket, limfocitákat termel a kórokozók elleni védelmünkre. A nyirokdrenázs javítja a testünk immunválaszát a limfociták termelésének és elosztásának serkentésével, ezért preventív kezelésként is használható az immunrendszer erősítésére.
Másodszor a nyirokkeringés szövetek közötti térben lévő folyadékot visszajuttatja a vérkeringésbe, ezzel fenntartja a normál vérkeringést és megakadályozza, hogy a test, mint egy léggömb felduzzadjon, vagyis ödéma keletkezzen.
Harmadik feladata pedig, hogy tápanyagokat, hormonokat, zsírokat szállít és salakanyagok kiválasztását segíti a vénás keringési rendszeren keresztül, vagyis segíti a „méregtelenítő” folyamatokat.
Nyirokmasszázs
Lábduzzadás, vizesedés, narancsbőr: Mire jó a nyirokmasszázs?
A nyirokmasszázs izgalmas hívószó a masszázst kedvelők körében, mert leggyakrabban a fogyás és „méregtelenítés” képzetét társítják hozzá. Ezek áldásos hatásai a kezelésnek, azonban a nyirokkeringés serkentésére irányuló kezelés lényege a szövetekben keletkezett nyirokfolyadék elvezetése, ez különbözteti meg a többi masszázstól is, ezért nevezik drenázsnak vagy víztelenítésnek is.
A nyirokmasszázs során a nyirokcsomók aktiválásával és a végtagokon végzett lágy, nagyon finoman adagolt fogásokkal dolgoznak, melynek hatására a test kellemesen ellazul, ezért biztonságos kezelési eljárás, bárkinek ajánlható, aki pihenésre vágyik. Nem alkalmazható azonban akut fertőzések, gyulladások, trombózis, súlyos keringési rendellenességek és rosszindulatú daganatok esetén, melyek általánosságban minden masszázs ellenjavallatai. A nyirokmasszázs azonban jóval több pusztán relaxáló kezelésnél, a nyirokrendszer problémáiban hatékony segítség lehet. Ennek megértéséhez érdemes nagy vonalakban átismételni a nyirokkeringés alapvető működését, ami többségünk biológia óráin valószínűleg árnyékban maradt.
A nyirokrendszer működése
A nyirokkeringés a vérkeringésünkkel ellentétben csak egy irányba halad, a vénákkal párhuzamosan a test külső részeiből a szív felé. A nyirokműködésünk tehát szoros kapcsolatban van a vérkeringésünkkel, mintegy kiegészítője annak.
A vér artériás hajszálereinek falán keresztül az erek körüli térbe jut a plazma (víz, ionok, fehérje, zsír), ahol a szöveti sejtek felveszik a szükséges tápanyagot, majd a végterméket visszajuttatják a szövetek közti térbe.
Az anyagcsere végtermékek nagy része a vénás hajszálerekbe szívódik vissza, de napi kb. 3,6 liter a nyirokkeringéssel távozik a szövetekből. A nyirokerek megtalálhatók szinte minden testszövetben a vérerekkel párhuzamosan. A kis nyirokhajszálerek egyre nagyobb erekbe torkollnak,végül a kulcscsont alatti nagy vénába ömlenek. A nyirokerek nagyobb tágulásra képesek, a vénákhoz viszonyítva, ezért is szállítódnak rajtuk keresztül azok szállítják a nagyobb molekulasúlyú anyagokat, amik a vénákba nem tudnak beszűrődni.
A nyirokerek falában a vénákhoz hasonlóan billentyűk találhatók, amik meggátolják a nyirok visszafelé történő áramlását. A vérkeringéssel ellentétben itt nincs egy központi pumpa, mint a szív, így a nyirokáramlást több dolog befolyásolja. A nyirokerek billentyűvel elválasztott egységeinek összehúzódása belülről pumpálja a nyirokfolyadékot, míg az adott testterület izmai, a légzés kiváltotta mellkasi nyomás, a vénás-artériás pulzáció, a bélmozgások kívülről segítik a nyirok visszaáramlását.
A nyirok masszírozása
A nyirokdrenázs fogásai a kis nyirokereknek az összehúzódását segítik. A hagyományos masszázstól az különbözteti meg, hogy ezek az erek a bőr felszínéhez közel találhatók ezért az érintés nagyon finom és lágy, mert ha mélyebbre nyomunk, inkább összenyomjuk ezeket a kis ereket és így nem érjük el a kívánt hatást. Ezért a klasszikus nyirokmasszázs elején ne számítsunk erős és intenzív mozdulatokra, jóllehet itt is alkalmaznak mélyebb fogásokat, amikor a felszíni nyirokerekben láthatóan elindult már a nyirokáramlás, és megkezdődött a víz kiürülése a szövetekből.
Amikor a szövetekből a folyadék a nyirokérbe lép onnantól nevezzük nyiroknak, áttetsző vagy sárgás a vérnél kevésbé sűrű. 96%-ban víz alkotja, ezen kívül fehérjék, zsírok, nyiroksejtek, hormonok, enzimek, glükóz, sejtanyagcsere során keletkező bomlástermékek találhatók benne. A nyirok rendszer fontos szerepet játszik a vérerekből kikerült fehérjék visszaszállításában. Egy nap alatt közel 75-100 gramm fehérje szivárog a szövetek közti térbe, amelyeket a vérkeringés a nagy méretük miatt nem tud visszavinni, így ez a nyirokrendszer egyik fontos feladata lesz.
Ha elégtelenül működik a nyirokkeringés, akkor a fehérjék felszaporodnak és vizet kötnek meg, és ez vezet a szövetek közötti térben létrejövő vizesedéshez, az ödémához. A nyirokmasszázs egyik fő célja ezeknek a fehérjemolekuláknak az elmozdítása, amihez a speciális fogások és a kívülről érkező nyomás szükségesek. Ebben számít a gyakorlott mozdulat, ugyanis pusztán csak a víz elmozdítása a szövetből, azt eredményezi, hogy a fehérjeszaporulat újra vizet vonz magához és fennmarad az ödémás állapot.
Ödémák kezelése
A nyirokmasszázs legfőbb javallata a nyiroködéma, ami tehát a szövetközötti folyadék felszaporodását jelenti a nyirokrendszer működésének zavara miatt. Az elsődleges nyiroködémánál a nyirokrendszer alulműködik vagy születéstől vagy különböző életkoroktól, amikor a kapacitása valamiért kimerül. A másodlagos nyiroködéma esetén a nyirokerek vagy nyirokcsomók sérülése miatt a nyirokkeringés nem képes ellátni a feladatát, ami pl. baleset vagy daganatos megbetegedés miatt fordulhat elő. A nyiroködéma különböző stádiumokon keresztül fejlődik, ezért korai felismerése sokszor elmarad, mert a tünetek „változékonyak”. Összességében figyelemfelkeltő, ha az ödéma duzzanatot okoz azon a területen, ahol megjelenik, külső nyomásra bemélyedés keletkezik (az első stádiumban), az ödéma elhelyezkedésének megfelelően a ruházat mentén (zokni, cipő, harisnya) mély bevágás keltkezik, melegben vagy terhelésre jelentkezik, pihenés vagy éjszakai nyugalom után visszafejlődik. Ebből a stádiumból még visszafordítható az ödéma megfelelő kezelésssel és mozgással.
